Az az igazság nem vagyok túlzottan friss és fitt, mert a hétvége elég sok energiámat elvonta. Na jó a hétvége nem, de a barátnőm igen. Azért annyira nem haragszom rá :D:D. Sikerült együtt pár dvd-t is megnéznünk és a filmek nézegetése közben eszembe jutott ez a kicsiny blogom. A kedvesem leginkább az amerikai "limonádékat" szereti, én nem rajongom túlzottan az amcsi Love Storykért. Az a helyzet, hogy két fajta filmet szeretek csak igazán. Az olyat ami túl reális és az olyat,ami túl szürreális. Az amerikai romantikus filmek egy része vagy túl gagyi vagy túl depresszív vagy túl trendi, de nem hiteles történeteket szoktak prezentálni. Igaz van egy-két kivétel. Vannak jó alkotások,amik nem fertőződtek meg attól,hogy csak egy bizonyos korosztálynak akarnak szólni és így próbálnak stílusteremtők lenni. Szóval most romantikus hétvégét tartottunk. Nem volt túl mozgalmas ez a két nap, nem volt pezsgés,se tánc. Ez most olyan "otthon melege-édes kettesben punnyadás volt". Leginkább persze a bajom a végignézett filmekkel az, hogy a főhősnő mily meglepetés: csont sovány szépség volt. Ilyenkor már eleve idegesítővé kezd válni az egész produkció,mert a főszereplőnő kilátszó bordáival is azt üzenik a kedves néző felé: " Látjátok,ő az új felfedezettünk,ilyen egy Hollywoodi sztárszínésznő és ilyen a filmbéli főhősnő,akibe a sármos pasi beleszeret. Komolyan mondom zavarban voltam néhány olyan szexjelenet vagy " valami hasonló" során,mikor a nő sovány testét ölelgette a pasi. Persze félreértés ne essék: Én nem a vékony nőket akarom most ezzel bántani, de miért gondolják úgy,hogy egy szerelmes ,csöpögős filmben a vadkan kizárólag olyan nőre lehet rácuppanva,aki két tárgyalás közt kardiózik,a hasa homorú és mindamellett két gyerekes elvált anya? Ez mind egyszerre nekem kissé sok. Nem azt mondom,hogy az igénytelenség az hitelesebb,de hát nem lenne izgalmasabb egy olyan történet,ahol nem a tökéletességre való törekvéstől izzik a vászon,hanem egy hétköznapi,csetlő,botló szerelemről,ahol a nő véletlenül nem anorexiás? Talán a vékonysággal itt is a finomságot és szeretetre méltóságot próbálják kifejezni? Adott egy cuki, vékony nő, aki emberfeletti terheket cipel a vállán és végre sikerül megtalálnia élete szerelmét. Ez az igényességre való törekvés egy idő után inkább sablonossá, mintsem érdekessé válik. Egy vékony, szomorú, szépséges, okos, karrierista szingli anya megtalálja a nagy Őt. Itt is tetten érhető a fantáziátlanság, itt sem azt kapjuk, amiről az élet szól. Véletlenül sem lehet a nő kissé pocis vagy segges. Bezzeg a pasi az lehet sármos csimbókosan,büdösen és pókhassal is. Bocs minden férfitársamtól. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mi a túrónak kell kiszínezni azt,ami színtelenül érdekesebb lenne? Pl. megírhatnák egy ducibb lány és egy úszóbajnok szerelmi történetét vagy valami hasonlót. Annyira nem elfogadott ebben a világban,ha egy nő nőies és nem sportos,hogy az már szánalmas. Valami ilyesmi logikát követ ez a nézet: Az a nő akin van fölösleg az nem igényes magára,nem tud uralkodni magán ergo mértéktelensége révén hanyag,igénytelen a munkájában is,nem teljesít úgy és nem lehet egy gagyi film Casanovájának kiszemelt hölgye sem. Istenem, hogy Hollywood-ban milyen keveset tudnak a férfiakról.....
Utolsó kommentek