Kedves Olvasóim!
Lassan elérkezik a várva várt Karácsony! Ez az év talán legszebb időszaka,ami elsősorban keresztény ünnep,másodsorban a szereteté, harmadsorban a nagy ajándékozásoké.
Érdemes egy kicsit értelmezni az ünnepet.
Tegyük ezt úgy,hogy közben végigmegyünk a fent említett három ünneplési szándékon.
Ha azt mondjuk,hogy a keresztények (beleértve magamat is)Jézus születését ünnepeljük,akkor sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan férhet össze a féktelen szenvedélytől és szexualitástól fűtött blog a keresztény értékekkel? A válasz egyszerű: jól. Nem az a hiteles keresztény,aki folyton ítélkezik mások felett. A jó keresztény elsősorban saját magával szemben gyakorol kritikát,miközben a világi dolgokkal szemben megbocsájtóbb,megengedőbb.
Az élet pedig nem létezik szenvedélyek nélkül. Meggyőződésem,hogy szenvedélymentesen nem lehet igazán boldog és kiteljesedett életet élni. A szenvedély nem bűn. A bűn az,mikor nem tudsz neki szabni határt. Én tudok. Ez a határ pedig a blogom. Ez egy bűvös doboz,ebbe zárom a szenvedélyem,de valóra csakis egy valakinél váltom: a szerelmemnél. És már el is érkeztünk a szeretet ünnepléséhez. Szeretni csodálatos érzés. Sokszor tűnődöm azon,hogy vajon melyik jobb nekem? Szeretni vagy szeretve lenni? Ha csak az előbbi teljesül,akkor az túlzott önzetlenségbe taszíthatja az embert,ha viszont csak az utóbbi,akkor önzésbe,önelégültségbe.
A boldogsághoz mindkettő kell és én szerencsésnek mondhatom magam,hogy ezekkel rendelkezem. Ez tényleg csak szerencse. Megtartani viszont már képesség. És ezt a képességet vétek csak az ünnepek alkalmával megcsillogtatni. Közhely,de évközben szorult helyzetekben,mélyponton nagyobb szükség van rá,mint most. Téves gondolat a hétköznapokban tanúsított türelmetlenséget,szeretet nélküliséget,oda nem figyelést most egy hatalmas ajándékkal kompenzálni. Ezeket semmi sem kompenzálja!!
Az ajándékozás ünnepe? Nos igen: van úgy,hogy az ember megbántja a szeretteit és fájdalmat okoz nekik. Talán sokszor nem is rossz szándékkal teszi. Úgy érzem a világon semmilyen ajándék nem teszi semmissé a hibáinkat. Csakis egy dolog,ha tudjuk,hogy vannak és többé nem követjük el őket.
Ajándékot adni viszont jó,hisz valójában saját magadnak okozol örömet azzal,hogy a másikat boldoggá teszed. Kapni is jó,hisz az emberi természet igényli,hogy néha olyan örömök is érjék,amiért nem kell megküzdenie.
Mit is adhatnék én nektek? Fotókból,videókból eddig sem volt hiány. Fogadjatok el helyette most egy jó tanácsot:
Őrizzétek meg a telt lányok iránti őrült szenvedélyt,váltsátok valóra egy nagy szerelemben és tartsátok meg az idők végezetéig…
Ui. Ennyi. Ennyi? Na jól van. Úgyis ismertek már,tudjátok,hogy nem venném a szívemre,ha csak a lelketeket ápolnám,miközben nem rakok semmit a karácsonyfátok alá….:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek